Utazás - Görögország - Rhodos

Rhodos

Ez az alig három Budapest méretű, mintegy százezer ember lakta sziget látnivalók roppant tömegét kínálja. És ami nagyon fontos: a sziget nagy részén folyamatosan fújdogál a szél, így még a negyvenfokos hőséget is könnyedén el lehet viselni, pláne a Rodoszon legkellemesebbnek mondott időszakot, az őszt, mikor a tenger és a levegő hőmérséklete egyformán huszonöt fok körül mozog.

Rhodost annak ajánljuk, aki a csavargós, barangolós aktív pihenés híve, s nem arra vágyik, hogy napokig mozdulatlanul süttesse magát a parton, vagy órákig lubickoljon a langymeleg tengerben. Akinek ez kell, inkább Korfut válassza, ami legalább 20-25 %-al olcsóbb, kellemesebbek és változatosabbak a strandjai, jobban felmelegszik a zárt öblök vize, és nyugodtabb, csendesebb ott a tenger. Rodosz azoknak való, akik valamelyik szilaj vízisport szerelmesei, napokon át szörfözni vagy jetskyzni szeretnének az erős szélben, a nagy hullámokon, vagy azoknak, akik megszállott túrázók, hiszen akár két hétre is elegendő látnivalót kínál a sziget. Utazásra legalkalmasabb az elő- és utószezon, azaz május-június és szeptember-október, bár novembertől áprilisig is kellemes a klíma, ilyenkor is érdemes kirándulni. A július-augusztus maga a pokol, különösen a sivatagosabb délkeleti part szinte elviselhetetlen, a tikkasztó hőségben nem tanácsos órákig sorban állni a lindoszi akropolisz megtekintéséért.

Maga Rhodosz két nagyobb városrészből áll: a vastag várfallal körülvett Óvárosból és a modern Újvárosból. A turistáknak elsősorban az előbbit érdemes felkeresnie. Az óváros tele van elegáns, karcsú minaratekkel, árkádokkal, boltívekkel, rózsaszín virágokkal és pálmafákkal teleültetett kertekkel, bájos terekkel és szűk, romantikus utcákkal, melyeken hangulatos macskakő fut végig, melyet szürke tengeri kavicsokból raktak ki. Az utcácskák megannyi éttermet (tavernát), kávézót, üzletet de mindenek előtt ezernyi bazárost rejtenek, ahol főleg görög kézműves termékeket és rodoszi szuveníreket vásárolhatunk. Az óvárosban nagyon könnyű eltévedni, ezért térkép nélkül senki ne induljon útnak.

Földrajzi leírása, története

A török partok közelében fekvő sziget a Dódekanészosz szigetcsoport legnagyobb tagja, mintegy 1399 km²-en terül el az Égei-tenger délkeleti részén. Az i.e. 2. évezred végén dór törzsek foglalták el a szigetet, akik hamarosan sikeres tengeri kereskedőnéppé váltak és i.e. 900 körül megalkották az első tengeri szabályokat, az ún. rodoszi törvényeket. A sziget székhelyét, Rodosz városát, i.e. 408-ban alapították. I.e. 305-ben a sziget lakói felállították a világ hét csodájának egyikét, Héliosz napisten 32 méter magas szobrát, a Rodoszi Kolosszust. Sajnos a szobor az i.e. 225-ben bekövetkezett földrengés során a várossal együtt romba dőlt. A 13–16. század között Rhodos volt a Szent János-lovagrend székhelye, mielőtt az Máltára költözött volna. A lovagok távozása után a sziget török fennhatóság alá került, 1912-től olaszok uralták, és csak 1945-ben egyesült Görögországgal.

Rhodos szigetét az ókori görög civilizáció máig élő múzeumának is nevezik, természetes és valószerűtlen szépségével, gyönyörű tengerpartjaival, ugyanakkor ideális hely nyaralásra és pihenésre. A sziget keleti partján található Faliraki, amely a ’60-as évek óta az egyik legismertebb turistaközponttá vált, ahol megszámlálhatatlan bár, diszkó, ajándékbolt és étterem várja a kikapcsolódni vágyókat. Ixia gyorsan fejlődő üdülőhely eredeti görög tavernákkal és hosszú kavicsos stranddal, amely leginkább a szörfözés szerelmeseinek ajánlott. Kalithea kicsiny pálmákkal övezett homokos strandja miatt népszerű, de érdemes felkeresni az olasz hódoltság idejéből származó termálfürdő romjait is. Rodosz történelmében igen jelentős szereppel bírt Lindosz, Kameirosz és Ialüszosz, ezért ezeket a településeket is érdemes felkeresni.