Utazás - Görögország - Kréta

Kréta

Görögország legnagyobb szigete és egyben a legdélebbi görög sziget. Kréta fővárosa Heraklion. Kréta területe 8336 négyzetkilométer, lakossága kicsivel több 500 ezer főnél. Kréta szigete kedvelt célpont utazás alkalmával, kedvező fekvése, időjárása biztosítja, hogy az odalátogatók jó nyaralás részesei lehessenek. Sok hotel, apartman található a szigeten, s a legtöbb utazási iroda szervez repülő utat Krétára. Domborzatát nagyrészt a hegyek, hegyvidékek jellemzik. A mészkő-hegyláncokat a belső medencék teszik nyitottá. A partvidékeken egymással össze nem függő síkságok vannak. Kréta éghajlata meleg és száraz. A mediterrán klíma, a gazdag történelmi múlt jelentős mennyiségű turistát vonz.

Krétát északon, Görögország felöl a Krétai-tenger, déli oldalát a Líbiai-tenger határolja. Kréta mintegy 260 km hosszú kelet-nyugati irányban elterülő mediterrán hangulatú sziget. Szélessége 60 és 12 km közt változik, így több mint 1000 km csodálatos tengerparttal rendelkezik. Krétán minden megfér egymás mellett, amivel a természet szolgálhat, olajfa, narancs és szőlő-ligetek, virágos kertek, vad sziklazátonyok, romantikus és érintetlen öblök váltogatják egymást.

Krétát szokták az európai kultúra bölcsőjének is nevezni hiszen jelentős történelmi múlttal rendelkező görög sziget. A múltban számos nép hódította meg Kréta szigetét, ezek kultúrájának nyomai a mai napig felfedezhetők szerte a szigeten. Virágkorát időszámításunk előtt 4000 évvel a minószi időszakban élte, amely hatalmas palotákat és falfestményeket hagyott maga után. Napjainkban a Knossosi palota és a heraklioni Régészeti Múzeum őrzi ezen idők értékes leleteit. Ezt követően Kréta volt dór, római, és bizánci uralom alatt is. 

Kréta történelme

Kréta történelme rendkívül nagy múltra tekinthet vissza. A sziget keleti felét az i. e. VII. évezredben népesítették be anatóliai bevándorlók. Kréta fénykorát az i. e. III. évezred elején élte. Knósszosz, Mallia, Phaisztosz – a legjelentősebb városok ebből az időszakból. Az i. e. 2500 és 1400 közötti bronzkori, úgynevezett minoszi civilizáció (Minosz legendás krétai uralkodó volt) egykori gazdagságát tanúsítja. Az i. e. 17. században földrengések pusztították Kréta szigetét, de a fejlődést ez sem állította meg, csak a 15. századi akháj beáramlás jelentett veszélyt., melyet az újabb természeti csapások súlyosbítottak, s végül a dór bevándorlás teljesítette ki Kréta hanyatlását.

Kréta csak a hellenisztikus korban (i. e. 7.-1. század) szerzett újra nagyobb jelentőséget a görög világban. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy hadi- és kereskedőhajók kikötőjévé, illetve támaszpontjává vált. A római hódítás időszaka (i. e. 1.-i. sz. 4. század) nyugodt évszázadokat jelentett, majd a birodalom kettészakadása után (395) előretolt bizánci helyőrség lett Kréta. 1204-ben velencei, 1669-ben török fennhatóság alá került. 1913-ban egyesült Kréta és Görögország.

Nevezetességek, látnivalók

Görögország legnagyobb szigetén minden megtalálható, ami egy tökéletes nyaraláshoz szükséges, egyetlen út talán nem is elegendő, hogy a természeti szépségeket mind megismerjük. Garantált, hogy itt minden alkalommal felfedezhetünk valami újdonságot! Béreljenek autót és derítsék fel akár önállóan a kis, eldugott, hangulatos, hegyi falvakat, a tipikus görög életet, és tapasztalják meg az egyedülálló görög vendégszeretetet! Látogassák meg a borairól ismert Archanest vagy a krétai kézműves hagyományokat őrző fazekas falut, Trapsanót, ahol a szigeten mindenütt közkedvelt kék kerámiák készülnek! Egy titkos tipp a sziget déli részén található Porto Loutro, melyet csak gyalogosan illetve Agia Roumeliből vagy Chora Sfakionból indulva hajóval lehet megközelíteni. Tökéletes nyugalom és pihenés várja Önöket! Nyaralásuk alkalmával ne hagyják ki a méltán híres nevezetességeket, a Knosszoszi és Fesztoszi Palota ásatásait a legjelentősebb mínosz-kori leletekkel, a lélegzetelállító, 18 km hosszú Szamaria-szurdokot vagy Chania és Rethymnon történelmi városát! Térjenek be a hangulatos tavernákba, és feltétlenül kóstolják meg a helyi specialitásokat, mint például a tipikus krétai olívaolajjal készült görög salátát és a Rakit!

Görögország legnagyobb szigete annak a kétes értékű hírnévnek örvend, hogy az országba érkező összes látogató negyedének Kréta a szállásadója. Így is lehetséges némi nyugalmat találni ha a fejletlen nyugati partot, a barátságtalan hegyvidéki területet, vagy ha a Lassithi síkság faluit keressük fel.
Kréta volt a minoszi kultúra központja, mely Európa első fejlett civilizációjaként Kr.e. 2800-tól 1450-ig virágzott. Kréta legnagyobb városától, Irakliotól egy kőhajtásnyira található a legcsodálatosabb minoszi emlék, Knosszosz palotája. Bár Iraklion városa egy istencsapás, a többi nagyváros, Hania és Rethymno gyönyörű velencei épületekkel büszkélkednek. A délnyugati parton lévő Paleohora-t a hippik fedezték fel a 60-as években és innentől kezdve a csendes halászfalu napjai meg lettek számlálva, bár a hátizsákosok szívesen pihennek meg itt. Sok utazó tölt el egy napot a 18 km hosszú Samaria szurdokban túrázva, hogy végül Agia Roumeli-be érkezzen a délnyugati parton. Tovább haladva dél felé, a meredeksége miatt nagyobb településeket eltartani képtelen tengerparton találod Loutro és Hora Sfakion falvait, melyeket hajó köt össze. Az éghajlat annyira enyhe délen, hogy áprilistól novemberig úszkálhatunk a tengerben.